Afrik�ba k�sz�l a Trabant

A cs�delj�r�s alatt �ll� zwickaui aut�gy�r leg�jabb terve arr�l sz�l, hogy - ha tal�lnak hozz� beruh�z�kat - akkor Afrik�ban fogj�k gy�rtani a legend�s k�t�tem� sivatagi v�ltozat�t. A S�ddeutsche Zeitung �rtes�l�se szerint, ha lesz hozz� p�nz, akkor egy d�l-afrikai gy�rban k�t �v m�lva g�rd�lhetne le a fut�szalagr�l a n�paut�. A zwickaui sz�m�t�sok abb�l indulnak ki, hogy az emberek �tlagosan nem sokkal t�bb mint k�t�vi fizet�s�ket hajland�ak aut�ra �ldozni. Tekintettel az afrikai j�vedelmi viszonyokra, ez azt jelenten�, hogy az aut� nem ker�lhetne t�bbe 3.000 eur�n�l, vagyis nagyj�b�l 740.000 forintn�l. Zwickauban �gy gondolj�k, hogy a Trabant alapj�ban kiv�l�an megfelel az afrikai k�vetelm�nyeknek: egyszer�, l�gh�t�ses, k�t�tem� motor hajtja, alacsony a fogyaszt�sa, �s k�nnyen jav�that�. Az Eur�pa keleti fel�ben megszokott karossz�ria azonban megv�ltozna: a formatervez�sben patin�s nev� Dessau k�pz�m�v�szeti f�iskol�ja egy d�l-afrikai testv�r-int�zm�nnyel k�z�sen tervezn� meg a kisaut� �j k�lsej�t. A m�ncheni lap szerint ez lenne az els� eset, hogy afrikaiak �ltal, afrikaiak sz�m�ra gy�rtanak aut�t. Ha a terv megval�sulna, akkor Afrika egy�ttal biztons�gosabb helly� v�lhatna. Manaps�g az emberek t�bbs�ge csak taxikkal �s buszokkal k�zlekedhet, a sof�r�k viszont �letvesz�lyesen sz�guldoznak. Keny�ban p�ld�ul az aut�k sz�m�hoz viszony�tva a vil�gon a legmagasabbak k�z� tartozik a k�zleked�si balesetek hal�los �ldozatainak sz�ma. Saj�t aut�jukban az afrikaiak jobban vigy�zhatn�nak magukra. M�r csak az�rt is, mert a Trabant ottani v�ltozata, az AfriCar legf�ljebb 80-nal b�rna robogni. Nagy k�rd�s, hogy ennek a tervnek szebb j�v�je van-e, mint a kor�bbiaknak. Az NDK aut�ipar �sszeoml�sa �ta m�r t�bbsz�r elterjedtek ilyen h�rek. �zbegiszt�n �s Egyiptom ker�lt sz�ba, de a kor�bbi sajt��rtes�l�sek sohasem ker�ltek �t a sz�nes h�rek k�z�l a gazdas�gi rovatokba.