Trabant t�rt�nelem

N�metorsz�g k�t r�sz�nek egyes�t�se �ta a "keletiek" minden�ron meg akarnak szabadulni k�t�tem� aut�ikt�l. Ek�zben, n�lunk is, de legink�bb N�metorsz�gban a Trabant lassan legend�v� v�lik - r�ad�sul miel�tt m�g elt�nne az utakr�l. Az elm�lt �vtizedben m�g nem sz�letett olyan aut�, amellyel annyira tudtak volna azonosulni tulajdonosai mint a Trabanttal. Nem �gy b�ntak vele, mint egy k�z�ns�ges mos�g�ppel, amit mindennap haszn�lni, n�ha szervizelni kell - teljes�rt�k� csal�dtagg� v�lt �s t�rss�.

A Horch �s az Audi Zwickaui �zemeib�l 1958-ban l�trej�tt a VEB Sachsering Automobilwerke. A fenti k�t gy�r a chemnitzi Wanderrel �s a zscopaui DKW-val egy�tt az Auto Unionhoz tartozott. Ennek �s�zem�t m�g August Horch alap�totta 1904-ben, �gy indult. 1991.�prilis 30-�n, d�lut�n k�t �ra k�r�l pedig befejezte p�lyafut�s�t a vil�gt�rt�nelem egyik leghosszabb �let� modellje. Zwickauban , a hajdani VEB Sachsering aut�gy�rban meg�lltak a szalagok, le�llt a termel�s. De az elm�lt �vtizedek sor�n a keletn�met vid�ket �s az akkor m�g szocialista orsz�gokat 3 milli� Trabant �rasztotta el.

A Trabi n�psz�r�s�ge ( bevallhatjuk: hi�ba ut�ljuk ma b�z�t �vtizedeken �t szerett�k ezt a pap�rruh�s t�rp�t) gy�rt�s�nak kezdete �ta t�retlen volt. El��r�s volt, hogy nem lehet t�ls�gosan nagy - egy munk�s-paraszt �llamban nem luxusaut�ra van sz�ks�g. Az �r�k�lt aut�gy�rak felhaszn�l�s�r�l nem mondtak le, de a direkt�v�k szerint Eisenach 1000 k�bcentisre, Zwickau feleakkor�ra, 500 k�bcentis aut� gy�rt�s�ra �lhatott r�. A vezet�s�g, f�leg p�nz�gyi visz�lyai miatt, 1909-ben h�tat ford�tott a c�gnek, �s �j gy�rat alap�tott, de mivel saj�t neve m�r foglalt volt ,ez�rt Audi n�ven( Az "Audi" a n�met "horch" latin megfelel�je; egy�bk�nt a f�lelni, hallgatni sz� t�ve). Az Audi �s a Horch csarnokaiban t�lnyom�r�szt neh�z luxuslimuzinok k�sz�ltek term�szetesen n�gy�tem� motorral. Emellett, 1950 k�r�l, megjelent egy 900 k�bcentis , h�romhengeres, k�t�tem� F9-es, amelynek karossz�ri�j�t a Horch csin�lta, az �sszeszerel�s az Audin�l t�rt�nt. 1953-ban az F9-es gy�rt�s�t �thelyezt�k Zwickauba, ahol addig EMW n�ven tov�bbra is a BMW hathengeres 340-es jelz�s� modellj�t gy�rtott�k. Az Audin�l ezalatt azon gondolkoztak, hogyan lehetne aut�t csin�lni egy l�nyegesen olcs�bb anyagb�l, amelyb�l karossz�ri�t lehet hajtogatni - ennek legf�bb �rtelme az ac�l helyettes�t�se volt, hogy az aut�gy�rt�s ne f�ggj�n az importlehet�s�gekt�l. A k�s�rletek eredm�nyek�ppen meg is sz�letett a h�re kem�nyed� m�anyag, amely m�r ott fesz�lt az 1955 j�lius�ban kibocs�jtott P 70-esesn. Ennek motorter�ben m�g az F8-as v�zh�t�ses, k�thengeres, k�t�tem�je ker�lt.

A keletn�met polg�rok sz�ve viszont akkor kezdett m�g hevesebben dobogni, amikor a nagyk�z�ns�g sz�m�ra 1958 m�jus�ban m�r nagyobb darabsz�mban g�rd�ltek ki az �n.
P 50-esek. S ennek a sorozatnak m�r nemcsak rideg, m�szaki t�pusjelz�se volt, igazi nevet is kapott: Trabant. A Trabant nem is akart m�s lenni, mit amit neve ( csatl�s, k�s�r�) jelzett: kis csal�dok h�s�ges t�rsa a f�nyes aut�s j�v�ben. A primit�v kis j�sz�g azonban a neh�z helyzetekben is gy�z�tt, olyan neves versenyt�rsakat �lt t�l, mint az Isetta �s a Goggo. 337 cm-es hossz�val, 150 centis sz�less�g�vel �s 139 centis magass�g�val n�gy feln�ttet cipelt, �s azok tal�n nem is b�nt�k az utast�r sz�k�ss�g�t, mert �gy legal�bb a f�l�k mell� ker�lt a t�rd�k, �s a k�t�tem� 18 l�erej�nek galoppoz�sa kev�sb� hasogatta dobh�rty�jukat. Viszont a kaszni a t�li es�kben is t�lnyom�r�szt sz�raz maradt, ny�ron meg az egyen-szand�lban �s kempingnadr�gban a nyitott els� ablakok huzat�ban j�l el lehetett viselni a h�s�get. A Trabant az id�sebb gener�ci� sz�m�ra maga volt a j�l�t szimb�luma. V�gre �ssze tudtunk kuporgatni valami f�l�s p�nzt �s aut�t vehett�nk maguknak. Akkor a szabad mozg�s lehet�s�ge �ri�si kincs volt, mi pedig nem voltunk sem restek sem finny�sak, kis Trabinkal a Balatonvid�kt�l Bulg�ri�ig p�f�gni.

A kis aszfaltfal� �j verzi�ja a 23 l�er�s, 600 k�bcentis P 60-ra keresztelt j�rg�ny volt; a karossz�ri�ja maradt r�gi. Ezt gyorsan k�vette a 601-es, 1964-ben sarkosabb, mark�nsabb von�sokkal jelentkezett, igazi kurblis ablakemel�je a korszer�s�g egy�rtelm� jele volt.


A fenti k�pen egy Trabant 601 l�that� a "r�nszarvas-teszt" sikeres
v�grehajt�sa k�zben, amin az A oszt�ly� Merci megbukott.

Csomagtart�ja �ri�sira n�tt, r�ad�sul a rendsz�mt�bla l�mp�j�nak k�sz�nhet�en �jszaka m�g vil�g�t�st is kapott - ez akkor m�g a Mercedesekben sem volt szok�sos. Gyorsul�sban 80 kmh-ra szinte felvette a versenyt er�sebb t�rsaival, onnan viszont csak "szakad�kba, h�tsz�llel", ahogy mondani szok�s. R�ad�sul, minden utas 10%-kal visszafogta a menetteljes�tm�nyt.


N�h�ny korabeli rekl�mfot� a 601 t�pusair�l.

De �ri�si sikerk�nt k�nyvelhett�k el, hogy az ablakt�rl�h�z intervallumkapcsol�t �p�thettek be. A k�vetkez� 25 �v az aut�k vil�g�ban nagy v�ltoz�sokat hoz, �s a n�vekv� k�l�nbs�get a "j�l�ti" keletn�met �llamban is kezdt�k �szrevenni, b�r els� sorban nem magukat sajn�lt�k, hanem a "k�ls�s�k " megsz�l�sait kellett elviselni�k. Hossz� ideig zoksz� n�lk�l kitartottak Trabantjuk mellett, a neh�z helyzet ugyanis - norm�lis esetben egys�get teremt. A t�mbh�z el�tt egy�tt b�tyk�lt�k 4000 alkatr�szb�l �ll� Trabantjaikat, nemzed�kr�l nemzed�kre �r�k�tett�k az �gyes fog�sokat. Azt�n kij�tt a kelet nyugatn�met n�gykerek� �szv�r a n�gy�tem� Trabant:


Az egyik Trabant 1.1 protot�pus.




Trabant 1.1, m�r 45 LE-vel (mellesleg a 3000000-modik Trabant).

Ez m�r sokkal kev�sb� volt besz�dt�ma, f�lmosolyra h�zott h�t�r�csa ink�bb undort keltett - mintha az emberek elfelejtettek volna lelkesedni az �j dolgok�rt. Vagy 35 �v alatt meg�nt�k, hogy fenek�k�n m�g ott a duroplaszt toj�sh�j. Ez a fejezet m�r nem tartozik a dics� Trabant-korszakhoz - az 1990-ben v�ge t�rt. Csak n�h�ny lelkes, Trabant m�ni�kus, pr�b�l modern, nyugati aut�csod�hoz hasonl�t fabrik�lni bel�le, de ez a dolog sz�ps�ge.
V�gezet�l, egy kis �zel�t� a bizonytalan j�v�b�l:


A Trabant Uni 1 protot�pusa