A kilencvenes �vek els� fel�ben t�bb �llamilag vagy �nkorm�nyzati szinten t�mogatott programot dolgoztak ki, amelyeknek k�z�s c�ljak�nt a k�t�tem�ek elt�ntet�s�t vagy a kataliz�toros�t�s�t nevezt�k meg. Emellett felhaszn�l�i ir�nyb�l is pr�b�lkoztak, els�sorban motor�t�p�t�sekkel, ezek k�lts�geinek a cs�kkent�s�re a K�rnyezetv�delmi Miniszt�rium (KM) is t�rsk�nt k�n�lkozott. Kataliz�torprogram 1993-t�l jelent meg, kataliz�torbe�p�t�ssel foglalkoz� szervizek p�ly�zhatt�k meg. Akiknek a jelentkez�s�t elfogadt�k, az 30 sz�zal�kkal cs�kkenthette a be�p�t�s �r�t, a k�lts�gekb�l aut�nk�nt enynyit v�llalt �t a KM. A gyakorlatban azonban a t�mogat�s m�rt�ke t�l szer�ny volt, egy �v alatt csak 250-300 aut�s v�llalta a Trabantokn�l �tlagosan 10 000, Wartburgok �s Barkasok eset�n 15 000 forintba ker�l� beszerel�st. �gy a programra sz�nt 120 milli� forintnak csak a 10 sz�zal�k�t haszn�lt�k fel. Nem v�letlen�l idegenkednek az aut�sok a kataliz�torokt�l: egyr�szt a dr�g�bb hamumentes olaj haszn�lata n�velte az �zemanyagk�lts�get, m�sr�szt a rosszabb �llapot� motorok gyorsan t�nkretett�k a dr�ga kataliz�tort.
1994-re a kezdeti tizenegy p�ly�z� m�helyb�l m�r csak egy maradt. Az ekk�pp befulladt program m�dos�t�s�b�l semmi sem lett. A n�gy�tem� motorok be�p�t�s�re 1993-ban 3 szerviz jelentkezett, 1994-ben m�r csak egy, igaz, az ut�bbi egyed�l 24 milli� forint t�mogat�st lobbizott ki, az el�z� �vi 13 milli�val szemben. A p�nz egy r�sze azonban, mik�nt a kataliz�torprogramban, itt is felhaszn�latlan maradt: k�r�lbel�l 400 �t�p�t�st v�geztek el, erre a k�t �v alatt 10 milli� k�r�li �sszeget haszn�ltak fel -– nem mindig j�rt a seg�ly, c�ges k�t�tem�ek �t�p�t�s�t vagy kataliz�torral val� felszerel�s�t nem t�mogatta a KM. A k�t�tem�ek t�bb sz�zezres sz�m�hoz k�pest csek�ly jelentkez�nek a magyar�zata az, hogy a motorcsere k�lts�ge sokszor el�rte az aut�k �rt�k�t: Barkas �t�p�t�se Opel motorosra, t�mogatva 155 000 forintba, Trabant �tszerel�se Suzuki Alto motorra 80 000 forintba ker�lt. Persze m�s motorokat, Lada, Dacia, Daihatsu er�forr�sokat is beszereltek, �gy egy Trabant n�gy�tem�s�t�se �tlagosan 80 000–100 000, Wartburg� 150 000–180 000 forintba ker�lt. Az �jabb kataliz�torprogram meghirdet�s�ig 1996-ig kellett v�rni –, igaz, 1996-ban m�g csak 1000 darab Lada kaphatott kataliz�tort. 1997-1998-ban �vente 30 000 kataliz�tor beszerel�s�t t�mogatt�k, h�rom c�g nyert a p�ly�zaton, ebb�l egy csak n�gy�tem�ekkel, egy csak k�t�tem�ekkel, egy pedig mindkett�vel foglalkozott – a felhaszn�lhat� t�mogat�s p�ly�z�nk�nt megegyezett.

A t�mogat�s a kor�bbin�l nagyvonal�bb volt, az aut�sok 1000-6000 forintot fizettek a be�p�t�s�rt. Az �rdekl�d�s azonban az els� roham ut�n lanyhult: a beszerel�k ugyanis csak j� �llapot� kocsikhoz javasolt�k a kataliz�tor be�p�t�s�t, az el�zetes �tvizsg�l�son a jelentkez�k t�bbs�ge kiesett. Csak a HungaroLada haszn�lta fel szinte a teljes keretet: az �j aut�kat is felszerelt�k kataliz�torral – csak �gy adhatt�k el a kocka-Lad�kat -, a m�sik k�t p�ly�z� a t�mogat�s 10-40 sz�zal�k�t tudta tov�bbadni.
A K�zleked�s Tudom�nyi Int�zet (KTI) az �sszes kataliz�tort kipr�b�lta a sz�ba j�het� t�pusokon: nekik j�l be�ll�tott �s karbantartott motorokkal a k�t�tem�ek kataliz�torai 60-70 ezer, a n�gy�tem�ek� 80-100 ezer kilom�tert b�rtak. A szolg�ltat�k ennek megfelel�en 30-50 ezer kilom�teres garanci�t v�llaltak, ami nem lehetett t�l meggy�z� a felhaszn�l�knak, akiket a programban val� r�szv�tel k�telezetts�ggel is s�jtott: a led�gl� kataliz�tort p�tolniuk kell, de m�r saj�t p�nzb�l, 30 000–50 000 forint�rt. �gy ez a program is kifutott, �jabb az�ta nem sz�letett.
Az �nkorm�nyzati akci�k k�z�l a legismertebb a budapesti volt, a k�t�tem� aut�k�rt buszb�rletet adtak, a kocsikat bez�zt�k. Az akci�ra alig sz�z lerobbant tragacs �rkezett.
Tal�n a legsikeresebb k�t�tem�-akci�kat az aut�keresked�k szervezt�k, sok m�g ma is �rv�nyes: a forgalmival rendelkez� k�t�tem�eket 100 000-200 000 forint k�z�tti �rt�ken besz�m�tj�k az �j aut� �r�ba. Erre jelentkeznek messze a legt�bben, viszont ezek az aut�k nem felt�tlen�l t�nnek el a s�llyeszt�ben, az �g�rt sz�tszerel�s helyett a haszn�ltaut�-telepen �j gazd�ra tal�lnak.